Gellner, František: Nečekám nic od reforem,
Nečekám nic od reforem, (Czech)Nečekám nic od reforem, Svět, jak byl, vždy bude stejný, Nad mou hlavou rudý prapor
|
Reformoktól mit se várok (Hungarian)Reformoktól mit se várok, A világ mit sem remélhet, Emelek vérszínü zászlót,
............................. Ebben a lázongó sőt hőzöngő, mindent-romboló, minden civilzált dolgot elutasító anarchista versben el van rejtve, illetve nincs is olyan nagyon elrejtve, egy formai, sőt formalista játék, olyan, hogy azt nem vártuk volna egy olyan költőtől, aki a tanulatlanságával meg a primitívségével kérkedik: minden strófa utolsó két sora ugyanazzal a szóval végződik, és azok mégsem rímelnek egymással: které bije na zdivo: a ritmikai képlet: — u | — u | — u | — az első zdivo tehát u — (na zdivo, — u | — ), emelkedő végződésű, a második pedig — u, ereszkedő végződésű, tehát nem rímelnek egymással. Fordításban nem lehet ezt pontosan utánozni a csehekétől különböző magyar verselési szokások miatt, de egy kicsit lehet érzékeltetni: ... fal, a rács — u | — , emelkedő rácsot, falat — | — u | — , emelkedő Hasonlóképpen pörölj ( u – ) dörömbölj ( u – u ) látszólag rímel, de csak látszólag: ez nem rím.
|